ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA

2024-ben ismét KÖR+TE-napok!

Iskolánk 2006-ban nyerte el először, 2009-ben másodszor az „ökoiskola” címet,
majd 2012-ben „örökös ökoiskola” lettünk.

A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés alapelveit. A pedagógusok rendszeresen vesznek részt olyan továbbképzéseken, szakmai fórumokon, ahol az egészséges élet, a környezetvédelem és fenntarthatóság legfrissebb módszertana a téma.

Arra törekszünk, hogy iskolánk arculata határozottan képviselje a környezettel harmonikus életvitelre utaló jeleket. Ezért az iskola épületén belül és kívül lévő élőlényeket, tárgyakat, eszközöket rendszeresen és szakszerűen gondozzuk, javítjuk. Tudatosan takarékoskodunk az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. Lehetőleg környezetkímélő szereket használunk a karbantartási munkákban és a takarításban. A zárt és szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. Az iskolakert parlagfűmentes. A játszótéren természetes anyagokból készült eszközökkel váltjuk le az elavultakat és az oda nem illőket. A szabadtéri sportpályáinkat maximálisan kihasználjuk. Az iskolabútorok környezetre ártalmatlan anyagokból készülnek, az azokat használók igényeihez igazodnak. A belső tereket élő levéldísznövényekkel csinosítjuk, és a gyerekekkel közösen ápoljuk. Rendezvényeinken is igyekszünk a lehető legkisebb mértékben terhelni a környezetünket. Több figyelmet fordítunk a környezetkímélő közlekedés módozataira. Iskolán kívüli programok esetén gondosan megszervezzük az utazást, a legoptimálisabb megoldást választjuk. A tanulók, a nevelőtestület tagjai között gyakoribb a gyaloglás, a kerékpározás, a közös autózás és a tömegközlekedési eszközök használata. Az udvar tartozéka egy biztonságos kerékpártároló, melyre egyre többen tartanak igényt.


Ökoiskoláknak azok az iskolák nevezhetők ahol:
Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.
Az „öko” szócska előtagként egyre több helyen szerepel. Van mar ökopiac, ökoturizmus, ökogazdálkodás. Ezekben a szószösszetételekben az „öko” szócska mindig arra utal, hogy az tevékenységét olyan módon végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, a megpróbálnak minél kisebb károsodást okozni a az ökoszisztémának. Az ökoiskolák tehát olyan iskolák melyek a fent leírt elvek alapján igyekeznek működni. Az ökológusok sokszor tiltakoznak az „öko” szócska ilyen használata ellen mondván, hogy az ökológia egy szaktudomány és ne használják mindenféle egyéb célra ennek a tudományágnak a nevét. Egyet lehet érteni az ökológusok érveivel, de mivel a magyarországi hálózat része egy nemzetközi hálózatnak, mely már az ökoiskola nevet használja, így nem lenne szerencsés új nevet kitalálni.
Az öko szócska további előnye az is hogy éppen úgy utalhat az ökonómia tudományára, melyen manapság közgazdaságtant értünk, de eredeti jelentésében a minket körülvevő világra házunk környékére utal. Az ökoiskolák filozófiája szerint az ökológiai és ökonómiai érdekek összeegyeztethetők. Az ökoiskola: az ökológia és az ökonómia harmóniája.


Mitől lesz egy iskola ökoiskola?

  •  A tanulók aktív és egyenrangú szereplői az iskolai életnek, beleszólási joggal az őket érintő kérdésekbe.
  •  Az iskola dolgozói (vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában van a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával és ezt a szempontot mindennapi munkája során érvényesíti.
  •  Az iskola a szülőkkel, illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában.
  •  Az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkímélőbb módon történik.
  • Az iskola lehetőséget biztosít tanulói számára tanterven kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek)

Hogyan épül fel az ökoiskola-hálózat?

 Az ökoiskola-hálózat, az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagjává. Az ökoiskola hálózat minden országban azonos elvek, módszerek alapján épül fel. Első fázisban minden országban az ENSI helyi képviselői megkeresnek néhány olyan iskolát, mely már előzőleg tett olyan lépéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az iskola erősen elkötelezett a környezeti nevelés terén. Az ökoiskola-hálózat építésének első szakaszában ezekkel az iskolákkal folyik intenzív munka.
A hálózatépítés első szakaszának leglényegesebb eleme, hogy az ökoiskola-hálózat alapelveit a helyi körülményekhez igazítsák, kidolgozzák azokat a módszereket, melyek az adott országban leginkább szolgálják az iskolák ökologizációját.
A következő fázisban a kidolgozott alapelvek, módszerek kipróbálása és finomítása történik, tudományos kutatók és az iskolák együttműködésének eredményeként.
A hálózatépítés harmadik szakaszában a kidolgozott és kipróbált alapelvek és módszerek alapján megpróbálnak egyre több iskolát bevonni az ökoiskola-hálózatba.